A magyar lakások Európa legrosszabbjai, alig 6 százalékuk korszerű

A várhatóan jövőre induló új otthonfelújítási program a magyarországi lakóingatlan energetikai állapotán is javíthat. Az ugyanis katasztrofális: a legtöbb hazai ingatlanra a HH, azaz a gyenge energetikai besorolás jellemző.

A 2024-ben induló CSOK Plusz mellett újabb állami támogatási formát vezethet be a kormány: a 2022 végén megszűnt helyett ismét otthonfelújítási program is indulhat. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) a témában végzett szakmai egyeztetések során arra a következtetésre jutott, hogy tízből nyolc magyar energiahatékonysági felújítást végezne el ingatlanán, amennyiben erre lehetősége adódna.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont szakértői becslést készítettek a mintegy 4,5 millió magyarországi lakóingatlan energetikai állapotának és energiaigényének felmérésére. Ehhez új adatbázist állítottak össze a 2016 és 2020 között kiadott energetikai tanúsítványok, a KSH lakásépítési statisztikái és a lakásokra vonatkozó népszámlálási adatok felhasználásával. Ezen két különböző módszertannal végeztek statisztikai becsléseket az ingatlanok tulajdonságai és a számított energiaigénye között, majd ezt kivetítették a teljes ingatlanállományra.

A kormány 2021-ben fogadta el a hazai lakó- és nem lakóépületek 2050-ig tartó felújítását is tartalmazó Hosszú Távú Felújítási Stratégiát. Ennek célja, hogy 2030-ra 20 százalékkal csökkenjen hazai lakóépületek energiafelhasználása, majd 2040-re 60 százalékkal csökkenjen az energetikai célú felhasználásához kapcsolódó CO2-kibocsátás a 2018-2020-as átlagos szintről, 2050-re pedig a „közel nulla energiaigény” szintjének megfelelő épületek aránya elérje a 90 százalékot. A stratégia szerint mintegy 2,6 millió lakóingatlannál szükséges valamilyen mértékű energetikai korszerűsítés.

A legtöbb energetikai tanúsítványt 2016 és 2020 között ingatlanok adásvételéhez állították ki, amit a pályázati célú tanúsítás követ. Ezekben az években 10 százalék fölé nőtt az új lakások aránya a tanúsított ingatlanok között (a használatbavételi engedélynek ugyanis feltétele a tanúsítás). Ezért nem meglepő, hogy a kiállított tanúsítványok többsége (21 százaléka) CC, azaz korszerű minősítésű (2020 után is.)

Grafika: Hitelintézeti Szemle

Ehhez képest a statisztikusok által készített becslések alapján a legtöbb hazai ingatlanra a HH, azaz a gyenge kategória jellemző. A társasházi lakások energetikai állapota sokkal jobb, mint a családi házaké. A statisztikusok több mint 10 százalékra becsülték a „korszerű” ingatlanokat (CC és afölötti kategóriák). A leggyakoribb kategóriában azonban a kétféle becslési módszer különbséget mutat. Az OLS statisztikai modell szerint a társasházi lakásoknál a leggyakoribb besorolás (a lakások közel 30 százaléka) a DD, azaz a „korszerűt megközelítő”. Míg a random forest modell alapján az EE „átlagosnál jobb” és az FF „átlagos” kategóriák a legjellemzőbbek (24-24 százalék körül) a társasházak között.

Borítókép: pexels.com